2019. október 20. vasárnap | Belépés

AZ USA SZÁRMAZÁSI SZABÁLYAI

Az Uniós Vámkódex 61. cikk (3) bekezdése alapján az EU exportőre az áru nem preferenciális származását többek között az importőr ország szabályai alapján is megállapíthatja. E szabály egyik alkalmazási példája az USA kereskedelmi háborúja kapcsán megnyílt üzleti lehetőség kihasználása, melyet a vámügyintézők, vámügynökök vámszakmai ismereteik birtokában támogathatnak.

Az USA többek között Kínával szemben vezetett be kiegészítő vámot az ún. 301-es szabállyal. Ebben meghatározzák azon származási szabályokat, amely alapján eldönthető, hogy egy adott USA import Kínából származó-e, és ez alapján 10 (3-as lista) vagy 25%-os  (1-es és 2-es lista) kiegészítő vámot kell-e fizetni, vagy sem. Bár a 25%-os kiegészítő vám márciusi bevezetését az ún. 3. listán szereplő termékekre egyelőre elhalasztották, de még így is 10% kiegészítő vám terhel 200 milliárd USD értékű importot, és 25% pedig 50 milliárd USD értéket. Logikusan következik ebből, hogy exportőrök és importőrök keresik annak lehetőségét, hogyan lehet a lehető legtöbb kínai tartalommal árut előállítani Kínán kívül annak érdekében, hogy az USA importot ne terhelje a kiegészítő vám.

Adott esetben magyarországi gyártók is szóba jöhetnek e probléma kapcsán – és ekkor válik fontossá az importőr ország, azaz az USA származási szabályainak ismerete. Fontos tudni, hogy a különböző rendeletek eltérő származási szabályt állapíthatnak meg, így a 301-es szabály szerinti származási feltételek ismerete szükséges a fenti gazdasági probléma megoldásának vámszakmai támogatásához. Természetesen vámjogi felelősség a bevallott származási országért mindig az importőrt terheli, de az exportőr által tévesen megadott származási ország az üzlet elvesztéséhez vezethet, ezért az exportőr üzleti érdeke a helyes származási információ megadása. Például kínai származást jelezni az okmányokon egy olyan áru esetében, amelynek nem preferenciális származási helye az EU szabályai szerint Kína, de az USA szabályai szerint Magyarország, 10 vagy 25%-os indokolatlan költséget okoz, amelyet egészen biztosan nem fogadna el az USA vevő.

Az USA 301-es szabálya szerint a kielégítő megmunkálás eléréséhez, azaz a kínai származó alapanyagból, alkatrészből, komponensből történő gyártásnak komplex és jelentős eljárás során át kell alakítania ezeket egy új termékké. Néhány tényező arra, hogy komplex és jelentős eljárásnak tekinthető-e a termelés:

  • a késztermék új megnevezést kap, ami eltér a felhasznált alapanyagoktól
  • késztermék új jellemzővel rendelkezik, amellyel a felhasznált alapanyagok nem rendelkeztek
  • a késztermék felhasználása eltér az alapanyagoktól
  • a késztermék vámtarifaszáma eltér az alapanyagoktól
  • a gyártási műveletek nagyobb része (>50%) nem Kínában történik
  • a gyártás során lényeges hozzáadott érték keletkezik.

E szabályok értelmében már a komplex összeszerelés és szétszerelés is eredményezhet kielégítő megmunkálást és így új származást. Hasonló módon szoftver feltöltése is lehet kielégítő megmunkálás.

Fontos, hogy az exportőr dokumentálja döntését, amellyel egyúttal segítheti USA vevőjét a végső döntés meghozatalában. Ehhez javasolt lista:

  • késztermék
    • cikkszáma
    • kereskedelmi megnevezése
    • USA vámtarifaszáma
    • ára
    • fotó a termékről
  • komponensek
    • alkatrészek listája a beszerzési árral
    • cikkszámai
    • megnevezései
    • vámtarifaszámai
    • származási országai
    • árai
  • A gyártási/összeszerelési folyamat írásos rögzítése, elmagyarázva a ténylegesen végzett munkát, igénybe vett munkaerőt, gépeket és időt.

Ne felejtsük el: a vámszakmai tudás üzleti eredmények elérését támogathatja.

Nietsch Tamás

Megjelent: 1094 alkalommal Utoljára frissítve: hétfő, 04 március 2019 13:34
Értékelés:
(0 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Vám - kiemelt témakörök

Qr Code